A kis totyogó gyermeknél lehet ártalmatlanabb dolog? Kétlem, hogy lenne. Hisz mi lehetne szebb, és ártalmatlanabb egy ilyen kis gyermeknél? Akinek semmi bűne sincs, hisz egésznap totyorog a házban, s keresi magának az ujj felfedezni valót, amit meg foghat, meg nézhet, esetleg meg is rághat. Mindenkihez szeretettel fordul a családtagokhoz, a legkisebb háziállathoz is, sőt még akár a legfélelmetesebb dolgokhoz is. Ártatlan. De az időmúlásával bűn egyre jobban beférkőzik az ember életébe, kis kamaszként egyre több ostobaságot csinál az ember. Összeveszünk valakivel, értelmetlen dolgokon. Vagy egy kis állat meg gyilkolásában találjuk a legnagyobb örömöt. Amikor a vér kibuggyan a kis testéből, és lassan csurog, a földre az embert elkapja egy furcsa érzés talán a sajnálat? Vagy a kíváncsiság hogy mi van még odabent? Ezt mindenki másképp éli meg. A kis sebet ahonnan a vér csorog, még jobban szeretnénk látni és próbáljuk kifeszíteni egy kis bottal, vagy esetleg bicskával. Míg odáig nem jutunk, hogy az egész mellkasa fel van, vágva van és az összes belső szerv láthatóvá válik, igazi piszkos munka. De a győzelem édes íze valami csodálatos. Este lefekvés előtt az ember átgondolja az aznapi napját, hogy mit csinált, vagy épp mit nem csinált. Ekkor át pörög az ember agya és eszébe jut a véres küzdelem, amit aznap követek el a srácokkal, ekkor a győzelem íze egyre keserűbb lesz, ami szörnyű érzésekkel jár, és a sötét szobában egyre jobban félünk. Mi lesz, ha az a kisállat, amit ma oly könnyedén elintéztünk visszajön, és boszutálni fog? Ezek gyakori gyerek csínyek, ki egy kis békát szemel ki áldozatául, ki egy kis cserebogarat. Ezek még megbocsátható dolgok, hisz felnőttként nagyobb bűnöket is elkövethetünk, nem biztos, hogy egy kis állatnál megállunk… Az utcák tele vannak gengszterekkel lopásra azonnal készen álló egyénekkel, pénzért bármire képes prostituáltakkal, akik lenge öltözetben járják a környéket. Az ember szégyenkezve néz, körül az utcán ahol a koldusok azonnal lerohamozzák, hogy pár száz forinttal adakozzanak nekik, vagy legalább egy szál cigivel. Vegyen zoknit, vegyen ezt, vegyen azt. Ha nem kapnak semmit, akkor úgy döntenek, hogy elkezdik sorolni a trágár szövegeiket. Ha ez van most, mi lesz tíz, húsz év múlva? Milyen sors jut gyermekeinknek?
2010.12.12
K.ZS.J.
